Ez a helyzet szinte mindenkit meggyötör és elgyötör. De ez természetes, hiszen szabad lények vagyunk, akiket a hideg ráz a szabályoktól és főként a tiltásoktól. Nagyon érdekes, hogy milyen pszichológiai hatással bír egy-egy megkötés. Lehet, hogy egyébként eszedbe sem jutna kimenni, mert megteheted, hogy otthon dolgozol, vagy a családoddal vagy, esetleg még az idő is rossz – de, ha tilos, akkor biztosan elindul a vágyakozás.

Összeszedtem néhány gondolatban, hogy én hogyan hessegetem el ezt a vágyat és hogyan alkalmazkodom a #maradjotthon elvhez. Azaz, hogyan használom ki az otthon töltött időt hasznosan és élvezetesen…

Rend a lelke mindennek!

Azon szerencsések közé tartozom, akik tudják folytatni a munkájukat, mégis szabadult fel időm, hiszen nem kell például utazgatnom napi két órát az irodába és vissza. Ezt az időt legalább heti kétszer arra fordítom, hogy ami rendszerezés eddig elmaradt idő hiányában azt most pótolom. Rendbe teszem a mappáimat a laptopomon és az asztalomon egyaránt, sőt már dolgozom egy új rendszeren, hogy hogyan tudom ezt folyamatosan végezni, ha visszaáll a világ rendje.

Pótold, amit tudsz!

Lakásban, munkában egyaránt vannak elmaradásaim. Aprók ugyan, de mégis csak ott lebegnek a levegőben. Most erre is szánok időt, és megszerelem a félig leesett függönykarnist, felfúrom a hetek óta tartogatott polcot a szobába, és még sorolhatnám mi mindenre van most alkalmam, csupán azért, mert tartom a menetrendet. Fontos, hogy ne csússz el a nagy szabadságban és legyen menete a napnak.

Játssz!

Együtt vagy csapatban, a kedveseddel vagy a haverokkal… Mindegy! Ahogy neked jól esik. Végre elő lehet venni a rég elfeledett számítógépes játékokat, vagy lehet online csatákat vívni. Bár mivel én egésznap monitor előtt vagyok a szabadidőmben szeretek inkább manuális játékokkal játszani, mint a Dixit, vagy az Inspire kártyák. Persze ez is mehet online, csupán egy Skype hívásra van szükség és mindenki lát mindenkit – szuper bulikat lehet szombat esténként csapni. Mindenki otthon, mégis együtt.

Minőségi idő együtt!

Talán most még fontosabb, hogy tudatosan törődjünk egymással. Annak ellenére, hogy fizikálisan egésznap egy térben vagyunk, nem szabad elfelejteni időt szánni a másikra, és egymásra. A konyhában összefutás nem minőségi idő, ne tévesszen meg… A kedvesemmel tudatosan figyelünk, hogy ugyan hagyjunk teret a másiknak, de ugyanúgy törődjünk egymással, ahogy akkor tennénk, ha napközben nem találkoznánk. Minden reggel elhangzik a „hogy vagy?” vagy a „hogy aludtál?” kérdés, amivel máris szépen indul a nap. Este pedig megnézünk egy filmet közösen, vagy beszélgetünk egy pohár bor mellett. Mindegy, csak figyeljünk egymásra.

Csinálj valami újat!

Itt az idő tesztelni! Ha a fent leírtak mellett még van időd és energiád, akkor kezdj valami újba. Állj neki nyelvet tanulni, vagy egy olyan szakmát, amit régóta kinéztél már, csak nem volt időd, vagy éppen nem tudtad megoldani az utazást a tanfolyamra – most szinte minden online térben folyik, így otthonról vetheted bele magad az újba. Tanulj, kertészkedj, barkácsolj, olvass! Bármi, ami kikapcsol és eddig hanyagolni kényszerültél, vagy nem is tudtad, hogy az milyen élvezetet nyújthat. Én előszedtem egy csomó régi könyvet és terveim szerint az elkövetkezendő hetekben mind elolvasom. Van amelyikből tanulok, van amelyik csak szórakoztat – nem ez a lényeg, hanem hogy nekem jó.

Egyesek szerint időt kaptunk, mások pedig egy megoldandó helyzetet látnak az egészben. Bármelyik helyén való lehet, de lehet, hogy egyik sem valid, ezt mindenki maga döntse el. Lényeg, hogy maradjunk otthon és ha már otthon maradtunk, akkor élvezzük is ki ezt az időt. Élvezzük, hogy olyan dolgokat tehetünk, amire eddig nem volt időnk vagy erőnk. Ez egy másfajta kihívás, melyben elveszhetsz, vagy fölé emelkedhetsz és a hasznodra fordíthatod. A döntés a tiéd!


Kép források:
TheAndrasBarta képe a Pixabay -en.
Free-Photos képe a Pixabay -en.
fancycrave1 képe a Pixabay -en.
ErikaWittlieb képe a Pixabay -en.

További cikkeim

Zoltán és a sorskönyve – avagy maradj csendben, és akkor nem lesz baj!

Annak ellenére, hogy Zoltán kommunikációs szakemberként szerzett diplomát, nagyon hamar bekuckózta magát olyan munkahelyekre, ahol kevesen dolgoztak, és ők is – akik együtt dolgoztak -elbújtak a monitorjaik mögé, ahol biztonságos és csöndes. Kiadványszerkesztéssel foglalkozott pályája kezdetén. Kellő önbizalom hiányában mindent…

Tovább olvasom Zoltán és a sorskönyve – avagy maradj csendben, és akkor nem lesz baj!

Tolvaj Sándor

Ki vagyok én?

Üdv, a nevem Tolvaj Sándor. A coaching és az önismeret által keresem annak a módját, hogyan élhetjük meg belső erőnket, kreativitásunkat, szabadságunkat. Misszióm, hogy az eddig megszerzett tapasztalataimmal segítek a hozzám hasonló fejlődni vágyóknak.