Annyiféleképpen marketingezünk. Ki kreatívan, ki kevésbé kreatívan. Nagyon kevés igazán bevállalós, tiszta dumát látok. A legtöbben ontják a hogyan csinálj lapozós Insta posztot, meg a milyenegyjoweboldal2020ban típusú lerágott csontokat. Rohadt unalmas. Bevallom, néha én is beleesek ebbe a hibába. Meg abba a hibába is, hogy megfelelésből posztolok. Mert egyszer valahol úgy tanultam, hogy így kell!

Kérdés, mire vágysz Te?
❓Rendszeresen ontott unalmas tartalomra, csak hogy legyen valami?
❓Vagy valami vagányra, amiért tényleg érdemes ide jönni és elolvasni?

Téged még meghat, ha valaki a huszonötödik tutorialt nyomja eléd ugyanabban a témában? Ez edukáció? Hasznos kontent? Ettől leszel egyedi, és okos? Ez az egész kontent marketing dolog elment egy unalmas sablon irányba. Termeljük a szemetet, mert attól okosnak tűnünk. Közben meg két poszttal odébb Jancsika böfögi ugyanazt.

Meg merem kockáztatni, hogy a tartalommarketing ideje hamarosan lejár, és eljön az a kor, amikor az emberek leteszik a mobileszközeiket. Túl sok lett a kéretlen és értéktelen tartalom – az embereket már nem érdekli. Banner vakságból content vakságba megyünk. Indulunk a mélyülés felé. Mélyülünk és a felszínest már nem vagyunk hajlandó befogadni. Tekem tetszik.

Mi lenne, ha csak akkor posztolnál, amikor tényleg mondanivalód van? Mi lenne, ha elgondolkodnál ezeken, mielőtt megosztod:

❓ Ezzel vajon hányszor találkozhatott a látogatóm más és más köntösben?
❓ Vajon titkot árulok el, vagy sablont tolok?
❓ Hasznos, vagy érdekes?
❓ Egyik sem? Akkor meg minek?
❓ Mire való az, amit írok?
❓ Pontosan mit jelent nekem?
❓ Mit jelent másnak?

Szerintem dobd a sutba a sablont, és árulj el titkokat! Olyat, amit az olvasód nem olvas máshol!

Ez hogyan hat rád?

Ki vagyok én?

Üdv, a nevem Tolvaj Sándor. A coaching és az önismeret által keresem annak a módját, hogyan élhetjük meg belső erőnket, kreativitásunkat, szabadságunkat. Misszióm, hogy az eddig megszerzett tapasztalataimmal segítek a hozzám hasonló fejlődni vágyóknak.